Rengeteg tévhit kering az ivartalanításról.

A leggyakoribb és legrégebbi ilyen,hogy legalább egyszer szülni kell a kutyának:

- Azt az ősrégi hiedelmet, miszerint a szuka kutyának egyszer legalább szülnie kell, mert különben megbolondul, már réges-régen elvetették. Régebben az volt az általános nézet, hogy az ivartalanítással meg kell várni legalább egy tüzelést.

Ma egyre inkább terjed az a felfogás, hogy ennek nincs jelentősége, és jobb minél hamarabb túlesni a műtéten. Az ivartalanításnak egyre több pozitív hatására derül fény.

Ezek a kutyák kevésbé hajlamosak emlődaganat kialakulására és megszűnik a gennyes méhgyulladás veszélye, ami nem ivartalanított, idősebb szuka kutyákban nagyon súlyos következményekkel járhat.

– Jobban szeretem természetesen, kanként-szukaként tartani a kutyámat.

Tény: Ha jobban meggondoljuk, a kis kertben való tartás, a lakásban tartás, a falka hiány, maga az etetés, sétáltatás, a fajták kitenyésztése, a védőoltás sem természetes a kutyának.

A kutya természetes közege a falka, táplálékszerzése a vadászat, élőhelye a szabad természet– lenne, de ez ma nem megoldható.

Ahol a kutyák „szabadon” élhetnek, (India sikátoraiban a vadkutyák, Ausztráliában pedig a dingók) ott veszélyes ragadozónak számítanak. A civilizált országokban a kutyát társként, esetleg munkacélra tartják, és igyekeznek nekik mindent megadni. Nem természetes, ha egy kikötött kan érzi a kennel túloldalán a tüzelő szukát, de nem érheti el…. Az sem természetes, ha a gát nélkül megszületett kiskutyák elpusztításra kerülnek.

Természetes az, ha egy gazda védi kedvence egészségét – egy megelőző műtéti beavatkozással.

– Mindig tudtam a kölyköknek jó gazdát szerezni.

Tény: a legtöbb kutya nem az első gazdájánál fog elpusztulni élete végén. Fél-egyéves kora körül nagyon sok kutyától megszabadulnak, mert túl kicsi-túl nagy, harap-nem elég vad, szökik, szétrág mindent, vemhesül, gazdi költözik, anyagi helyzetben változások történnek– az állatvédők hosszasan mesélhetnének erről.

Milyen jó is lenne, ha csak annyi kutyus születne, hogy mindnek lehessen szerető gazdit találni, aki élete végéig gondoskodik róla!

– Beteg lesz ha nem szülhet / fedezhet egyszer, vagy lelkileg instabil ha nem ismeri meg az anyaság örömét.

Tény: semmilyen átgondolt, biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktől hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd később ugyanígy, érzelgősség mentesen verik el őket a maguk közeléből.

Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelőzi a későbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését.

Egészségmegőrző hatása is óriási: az első tüzelés előtt ivartalanított szukákban az emlődaganatok kialakulási esélye 0,5 %, a többször ellett szukákban ez több mint 50 %. A petefészek-és méh eltávolításával pedig ezek daganatos elfajulása előzhető meg. Kanokban 10 év fölött a prosztata megnagyobbodás 60-65 % körüli, egy részükben ez daganatosan elfajul, másoknál a végbelet nyomja össze így az állat nem tud üríteni. A herék eltávolításával ezek megelőzhetők.

„Mellékhatásként” csökken a kóborlási vágy, a balesetekre való hajlam, a kerítés szétszedése, a más kanokkal való agresszivitás, sérülések. Az ivartalanítás a házőrzési ösztönt nem érinti, mert azt a területvédő ösztön irányítja, nem pedig a szexuális ösztön.

– A műtét drága, nem akarok ennyit költeni rá.

Mihez képest? Az évi két alom etetéséhez és felneveléséhez? Ahhoz az elpazarolt időhöz, amit azzal töltünk, hogy gazdát keresünk a kicsinyeknek? Az új gazdák keresését célzó hirdetések árához? A piacon való ácsorgáshoz képest? Minden relatív.

A kanok és szukák ivartalanítása nagyjából 15-30 000 Ft-ba kerül, ami egy közepes testű kutya 3-4 havi jobb minőségű tápjának az ára. Látszólag ennyit spórolunk meg, ha nem ivartalanítjuk kedvencünket.

Az ivartalanítás viszont egyszeri költség, egy életre megszabadulunk általa a kölykök etetésének, felnevelésének és elhelyezésének nyűgétől és költségeitől, amelyek ennek többszörösét teszik ki.

Ha belegondolunk, a megelőzhető balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkező kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással…

– Mikor optimális ivartalanítani?

Legjobb mindkét nem esetében a 4-6 hónapos közötti kor. A kiskutya gyorsan túl van a műtéten, gyorsabban gyógyul, hamar elfelejti az egészet.

Kan kutyák esetében a műtét bármely életkorban elvégezhető, de tudni kell azt, hogy a már kialakult rossz szokásokat az ivartalanítás nem szünteti meg! Ha megszokta és megszerette a csavargást, valószínűleg nem fog lemondani róla. Ezért is javasolt a mielőbbi ivartalanítás, 4-6 hónapos kor körül.

Szukáknál az első tüzelés gyakran az első vemhességet is jelenti. Ha már megtörtént a baj, a párzás utáni 3-4. héten optimális őket ivartalanítani. Később is lehet, de akkor már sokkal jobban megviseli az állat szervezetét.

Tüzelés alatt, ha egy mód van rá, nem ivartalanítunk. Törékenyebbek, vérzékenyebbek a szövetek, a kutyus több vért veszít, és a műtét kivitelezése is nehezebb. Ha már tüzel, hagyjuk letüzelni, vagy az ivarzás első 3 napjában még felfüggeszthető a tüzelés egy injekciós készítménnyel, utána műthető a kutya.

A műtét rutin jellegű, egy hét alatt a kutya el is felejti az egészet, szövődménye ritkán van. Köztudott, hogy az ivartalanított szuka kutya hajlamosabb lehet az elhízásra, mert jobban értékesíti a táplálékot. Későbbi szövődményként a szőrzet esetleg megváltozhat, vagy szőrhiányos területek alakulhatnak ki, és sajnos viszonylag gyakran jelentkezik vizeletcsöpögés.

A tüzelés sok kellemetlenséggel jár, az ivartalanítást is érdemes jól megfontolni, mégis, akinek már volt szuka kutyája, az szinte biztosan egy életre elkötelezi magát mellettük. A lány kutya kedves, simulékony természete bőven kárpótolja a gazdáját a nehézségekért.

A gazdik által feltételezett hátrányok rendszerint nem hozhatók összefüggésbe az ivartalanítással. Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit.

Ezek közül is az elhízás kerül leggyakrabban szóba.

Az állat kondíciójának alakulása az energia bevitel és a leadás egyensúlyán, az ún. energiamérlegen múlik. Keveset mozgó állat kevesebb ennivaló elfogyasztása mellett is hízhat, mert a fölöslegben bevitt energiát a szervezet zsír formájában fogja eltárolni.

Az elhízás valós veszély, de nem elkerülhetetlen.

A megoldás az, hogy nem étvágy szerint, jóllakottságig etetjük az állatainkat, hanem a kondíciójukat folyamatosan kontrollálva az optimális kondícióban tartva őket. Kérdezd meg állatorvosodat, hogy a kutyád vagy cicád számára milyen lenne az ideális kondíció, milyen szempontokat kell figyelned.

A kondíció megállapítása általában nem önmagában az állat testsúlya, hanem inkább a testalkata alapján történik. Azután hallgasd meg az orvosod, hogy milyen étrendet ajánl az állatodnak. Javasolni fog egy ennivalót, egy napi adagot és egy etetési rendet, ezt tartsd be, általában ez már elegendő a jó kondi fenntartásához. Nincsenek azonban kőbe vésve ezek az etetési adagok, az állat kondíciójának alakulása szerint csökkentsd vagy növeld az adagot. Érdekes, hogy a kutya-cica táplálással foglakozó szakemberek, mint pl. mi is a rendelőben, sokkal “sportosabb” kondíciót tartunk optimálisnak, mint a gazdik.

Ne feledd el, az elhízott állat élete rövidebb idei tart.

Ezt beszéld meg a családoddal, gyerekekkel, nagymamával, a szomszédokkal és mindenkivel, aki merő jó szándékból eteti az állatodat.

Minden gazdi azt szeretné, hogy kutyája, cicája hosszú és egészséges életet éljen, ebben legnagyobb szerepe a megfelelő mennyiségben etetett magas minőségű ennivalónak van! Otthoni kísérletezés helyett jobban járunk, ha szakemberek által összeállított, állatorvosok által ajánlott száraz kutya- vagy cicatápot etetünk!

Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a tejmirigy daganata. Ez szuka kutyáknál az esetek felében, nőstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik, és rövid idő alatt az állat elpusztulásához vezethet. Ennek a betegségnek a veszélye jelentősen csökken, ha az ivartalanítást 2,5 éves kor előtt végezzük el.

Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%, az első két ivarzás között műtötteknél 8%, az első tüzelés előtt operáltaknál 0,5%-ra csökken a tejmirigy daganat kialakulásának valószínűsége. Ezért lehetőleg az első tüzelés előtt, 6-7 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása!

Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelőzhető a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is.

Tehát összefoglalva:

Az ivartalanítás előnyei:

– csökken a kóborlási vágy, a szexuális agresszivitás

– csökken a balesetből, verekedésből származó sérülések veszélye, a fertőző betegségekben való megbetegedések esélye

– megszűnhet a rosszindulatú emlő-, méh-, petefészek-, illetve here-, mellékhere- és prosztata daganatok kialakulásának veszélye

– elmaradnak az ivarzással járó kellemetlenségek (vérzés, elszökés, idegen kutyák), vagyis az ivartalanított kedvencek tartása kevesebb problémát okoz a családnak.

– megszűnnek a felfokozott izgalmi tünetek, viselkedési kellemetlenségek (vizelettel történő jelölgetések, nyüszítés, nyávogás, párzó mozgások a vendégek lábán stb.)

– nem kell számolni a nem várt szaporulattal

– állatvédelmi szempontból pedig csökken a gazdátlan, kóborló, éhező és betegségeket terjesztő állatok száma

Az ivartalanítás rutin műtét, teljes érzéstelenítésben, altatásban, steril körülmények között történik.

Fiatal korban, egészséges állatban az altatásnak nem nagyobb a kockázata, mint egy védőoltásnak.

A legújabb tapasztalatok szerint a műtét még több előnnyel jár, ha minél fiatalabban, akár kölyök korban, ivarérés előtt végzik el.

A műtét után egy-két nappal Kedvencünk már ugyan olyan étvággyal eszik és boldogan ugrál, mint annak előtte.

Világszerte több millió sterilizált állattal szerzett tapasztalat a garancia arra, hogy az Ön Kedvencének sem okoz az ivartalanítás károsodást, sőt, csak előnye származik belőle!

Összességében elmondható tehát, hogy az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek, mint a nem ivartalanított társaik.